Egy rendkívül érdekes könyvet vásároltam az egyik antikváriumban, ami ráadásul még ritka is. Verőczy Imre “Titokzatos magas erők” című, 394 oldalas munkájáról van szó, amit 1939-ben adott ki a szerző magánkiadásban. Mivel igencsak jó hatással volt rám, ezért úgy gondoltam, hogy írok róla egy blogbejegyzést, továbbá részleteket is fogok közölni a könyvből, ami mindenki számára hasznos lehet.

Sajnos a szerzőről szinte semmit sem tudunk, mindössze annyit, hogy katonatiszt volt és feltételezhetően Szegeden élt. Nagyon érdekes, hogy az írást a váci Kapisztrán Nyomda nyomtatta ki, ami a ferences rend égisze alatt működött. A könyvet Glattfelder Gyula csanádi püspök ajánlja és dicséri. Találtam még egy újságcikket is, amit Müller Lajos teológus és római katolikus pap írt a Magyar Kultúra hasábjain, aki szintén pozitívan nyilatkozik a publikációról.

Ez azért is furcsa, mert Verőczy Imre olyan okkult és magasabb erők megszerzéséről ír a könyvében, amelyekkel annak idején inkább a spiritizmus és az okkultizmus foglalkozott, amiket viszont az egyház az ellenségének és az Ördögtől valónak tartott – mondhatni álcsodaként tartották számon őket. Valószínűleg azért is hagyták jóvá, mert a szerző beszámol Istenhitéről és minden ilyen erőt tőle eredeztet. Olyan mélységes áhítattal ír, amelynek igencsak nehéz lenne ellenállni. Nem különben a keresztény egyház egyes szentjei és a bibliai szereplők is bírtak természetfeletti erőkkel. Még mielőtt valaki megriadna attól, hogy ez egyfajta vallásos könyv, el kell hogy oszlassam a feltételezést: nem rendelkezik egyházi korlátokkal és dogmával sem.

Verőczy Imrének további füzetei is jelentek meg, amelyekhez sajnos még nem jutottam hozzá, de a címek is sokatmondóak: Mit rejt magában a jövő méhe? (1943, 16 oldal), A kötelességteljesítés misztériuma (1943, 14 oldal), Szeretetadás (1944, 10 oldal), Szellemi Gyöngyszemek (1944, 32 oldal), Helyünk mai megpróbáltatásunkban (1944, 18 oldal),

Továbbá az is bizonyos, hogy Imre saját tapasztalattal rendelkezett, amelyet többször is kijelentett a könyvben. Eszerint bírt a tisztánlátás, a tisztánhallás képességével és az energiák érzékelésével is. Közvetlen kapcsolatban volt a “Magasabb Világok” lényeivel, amelyek lehettek a szellemi segítői is. Hangsúlyozza még az önismeret fontosságát és mások megsegítését, amelyek elengedhetetlen szükségletei annak, hogy magasabb erőket birtokoljunk. A szerző célja az volt, hogy az olvasó elinduljon a saját útján és a fejlődésében. Ha ma jelenne meg egy ilyen könyv, akkor az azon nyomban a spirituális, az ezotéria, az önismeret, esetleg a földönkívüli kontakta irodalom polcaira kerülne.

A Bevezető részben is már figyelemre méltó dolgokat ír:

“Örökérvényű magasabb törvények vezetik és irányítják a Világmindenség rendjét és folyását. Örökéletű magasabb, csodálatos magas erőkkel rendelkező szellemi lények vezetik s intézik még magasabb helyről jövő megbízás alapján a mi picinynek mondható anyagi világunknak, a Földnek életét és sorsát. Magas szellemi lények ők, akik át vannak teljesen hatva az Isten, a teremtés mindent átható és betöltő végtelen szeretetétől. A mi világunk mily csöppnyi pontocska a nagy végtelen világmindenségben, azt sem tudjuk hinni és feltételezni, hogy a többi miriádnyi csillagvilágokon hasonló élet folyhatna. Ó, rövidlátó véges ember!

Egyöntetűen működnek a magasabb erők s segítségére jönnek annak, aki őket keresi, aki megakarja szerezni őket, aki nem akar a Föld rögéhez ragadni, aki felül akar emelkedni a mindennapiságon, aki a lelkét a testénél magasabbrendűnek tartja. A magasabb erők örömmel adják oda magukat annak, aki vágyakozik a magasabb megismerésre, a magasabb élet elérésére és nem zárkóznak el az elől, aki Istenhittel, alázatossággal s munkavággyal közeledik feléjük. A magasabb erők elérhetők, de küzdeni kell értük, mert munka nélkül nincs eredmény és nem lehet jutalom.”

Most pedig következzen egy kis válogatás a könyvből, amelyeket fontosnak tartottam kijegyzetelni. Ezeket használhatjuk megerősítő gondolatokként, invokációként vagy akár még imaként is.

Miskolci László

____________________________________________

Azt szeretném, hogy magasabb erőket szerezzek meg. Ezek az erők számomra elérhetők. A magasabb erők integetnek felém és nekem kell elérni őket. Rám vár a munka. Lelkem minden vágyával kell feléjük törekednem, mely megadja nekem az erőt és kitartást ahhoz, hogy valóban el is érjem őket. Munkámat tehát át kell hassa a határozottság és a céltudatosság.

Határozottnak, kitartónak és céltudatosnak kell lenni. A cél lebegjen a szemem előtt és minden képességemet, a lelkemet fektessem a munkába. Soha nem kell feladni, kitartónak kell lenni, bármi is érjen, ne tágíts a célodtól!

Át vagyok hatva a tudattól, hogy amit teszek, az Istennek tetsző. Biztos vagyok abban, hogy jó úton járok és előre tekintek.

Kövess el mindent, hogy méltónak mutatkozz azokra a megnyilvánulására.

Alázatossággal, minden vágyunkkal és szeretetünkkel követjük a megismerés útját. Nem elég a vágyódás, legyen meg az erő is!

Bármilyen megpróbáltatás ér, vegyük azt mindig az isteni megpróbáltatásnak: vajon megvan-e bennünk a szükséges akarat és kitartás? A megpróbáltatások által bebizonyíthatjuk azt, hogy méltóak akarunk lenni az erőkre. A megpróbáltatások arra valók, hogy a lelket felébresszék, és a jó és helyes útra vezessék.

Munkámban érzem, hogy magasabb erők segítenek, együttműködnek velem, támogatnak és állandóan velem vannak, segítenek.

Magasztos nagy csendben, lelkünkben visszavonulva hallhatjuk meg azt a halk, csendes, végtelenül finom hangot, amelyek a benső szónak, az Úr hívószavának nevezünk. Legelőször alig hallható s ugyan erősen kell figyelnünk reá, hogy azt észrevehessük. Ha minden más gondolatot kiküszöbölünk elménkből, úgy meghallhatjuk csendes szavát.

A megérzés mindig erősebbé válik, mindig tisztábban veszi át a benső hang megnyilvánulását. Később nemcsak hallja a magasabb segítők szavát, de belső látása is lassanként megnyílik s meglátja azokat, akik segítik. Ez a tisztánlátás állapota.

Ha lemondunk valamiről (megj.: itt mulandó és földi dolgokra gondol), sokkal magasabb értékű örömeket kapunk s így kárpótlást nyerünk.

Minden cselekedetünk úgy végezzük, hogy a magasabb gondolatok vezéreljék azokat. Minden gondolatunkat és cselekedetüket, minden érzésünket a magasabb világokból figyelik és ellenőrzik.

Alacsonyrendű érzésektől és gondolatoktól mentes legyen az életünk. Önuralommal és örömmel munkálkodjunk. Isten vezessen gondolatokban és cselekedetekben.

Minél nagyobb munkát vállalunk a szeretet segítségével, annál nagyobb segítséget nyerünk a magasabb világokból.

A megsegítés minket is ér, úgy, ahogy mi is segítünk másokon. A megsegítés kölcsönös. Nekünk is segíteni fognak.

Amit másokért teszünk az önmagunkra hat vissza és az soha el nem téveszti hatását. Jó példával járjunk mások előtt és örömmel cselekedjünk.

Munkánkat másokért kell végezni, mert ilyen módon segíthetjük meg a legjobban a mi előrehaladásunkat, a mi fejlődésünket is. Örülünk annak, hogy másokat segíthetünk, mert ez a szeretet által történik. S akkor elnyerjük munkánkhoz a magasabb erők segítségét.

Legyünk hálásak az elért eredményekért és jó érzés tudni, hogy a magasabb világokból figyelik és segítik munkánkat, örömmel töltsön el a tudat, hogy Istennek tetsző munkát végzünk.

A magasabb erők nem nyilvánulhatnak ott, ahol nincs meg a megfelelő talaj s ahol nincs kilátás arra, hogy magasabb megismerés jöjjön létre.

A magasabb erők nem nyilvánulhatnak meg egyszerre nagy erővel, mert a természetben nincs ugrás, minden csak fokozatosan fejlődhetik. Ott, ahol az alapfeltételek hiányoznak, vagy nem teljes mértékben vannak meg, ott a megnyilvánulás nem lehet olyan mértékű, mint ahol minden megkívánt alapfeltétel meg van.

A magasabb világok lakói ismerik minden gondolatunkat, olvasnak lelkünkben s látják az indító okokat s látják mennyire szeretetteljes a vágyunk, s minél erősebb és minél magasabb fokon állanak az érzések, annál jobban megközelíthetjük őket s annál inkább kapcsolódhatnak be a saját erőikkel a megsegítés nagy munkájába.

Ez a kapcsolat csak akkor jöhet létre, amikor a mi érzéseink és a mi vágyaink annyira fel tudnak emelkedni, hogy azokban csak a nagy szeretet működik s ekkor átáramolhatnak belénk a magasabb erők. Nekik is a törvényekhez kell alkalmazkodniuk, ők sem tehetik túl magukat a nagy isteni törvényeken, amelyek még ott fenn sokkal erősebbek s áthághatatlanok azok számára, akik a fejlődés útján járnak.

Hívjuk s kérjük őket, hogy megnyilatkozzanak s így lehet megépítenünk azt a csatornát, amelyen át leáramolhatnak hozzánk. Meg kell építenünk minden egyes esetben külön és külön ezt a csatornát minden segítő munkánkhoz mindaddig, amíg már állandó érintkezésben nem juthatunk velük, amikor már az út teljesen kiépült közöttük és közöttünk.

Nem szabad megijedni s azt mondani „Nincs még annyi erőm, hogy elinduljak” – mert mindenki megkapja azt az erőt, ami az indulásához szükséges és amint előre jut, egyre több erőt nyer. Az akadályok és nehézségek csak egyenként jönnek, nem pedig egyszerre, de mindegyik legyőzhető. Akarat és kitartás, erő és állhatatosság kell hozzá. A magasabb erők mindig mellettünk állanak és segítenek.

A megismerés útja az, amelyen járva megszerezhetjük a magasabb erőket. Nagy elhatározás, sok lemondás, sok szeretet kell ahhoz, hogy a megismerés céljait megvalósíthassuk és elérhessük. A három tulajdonság benne foglaltatik az akaraterőben és összefüggenek egymással. Megismerni könnyű, de a megismerést tettekre váltani már nem egyszerű dolog, nemcsak annyiban áll, hogy vágyakozunk a magasabb erőkre! Minél jobban közeledünk az elhatározáshoz, hogy meg is akarjuk őket szerezni, annál inkább számot kell vetni magunkkal, amely által közelebb juthatunk hozzájuk.

Ha mindent csak a magasabb erők megnyilvánulásától várnánk s ha mindent csak azok segítségével akarnánk elvégezni, úgy nem szerezhetnénk általa érdemeket s úgy nem érdemelnénk előrejutást. A mi akaratunknak, a mi erőnknek is szerepet kell játszania munkánkban.

Az Úr sokszor próbára akar tenni bennünket, hogy vajon mennyi akarat és szeretet van bennünk s mikor látja, hogy a magunk ereje már kevés arra, hogy a kitűzött célt elérhessük, akkor jelenik meg a segítség azért, hogy új erőt s bizalmat adjon.

Ahol nagy szükség van ott mindig közel van az isteni szeretet és mindig megsegíti azt, aki Utána vágyakozik.

A megismerés útját megnehezíti az anyag befolyása, a hit erőtlensége, a kétkedés, amik gázló tényezők. Munkánkat nagy lépésekkel viheti előre az öröm, a szeretet, a vágy, az akarat és az erő, s ha mindezek megvannak, úgy gyorsan fogunk előrehaladni.

Megismerésünk munkája mindig új felismerést hoz, újabb láncszemet a nagy láncban, amely összeköt minket Istennel. A láncszemeken egymás után kell végigmennünk, nem vagyunk képesek az egész láncot egyszerre magunkhoz húzni, mert munkánk csak fokozatosan haladhat. Minden munkánkkal újabb és újabb megismerésre jutunk, amit a következő munkánkban már mint jó tapasztalatok s mint újabb tudást használhatunk fel. Az újabb megismerések mindig nagy örömmel jönnek a részünkre, mert mindig tisztábbá válik előttünk a nagy cél.