A tudomány – főként a csillagászat és kozmológia – a Világegyetem megismerésére törekszik. Próbálja feltárni az Univerzum méretét, a benne foglalt galaxisok, csillagok és bolygók számát is. Sőt, nem csak a benne foglalt helyünket igyekszik megállapítani, de azt is, hogy rajtunk kívül van-e még élet más bolygókon és sikerül-e valaha kapcsolatba lépni az ott lakókkal. Ismereteink folyamatosan bővülnek, bár sok mindenről nincs pontos adatunk. Minél többet tudunk, akkor jövünk rá, hogy valójában szinte semmit sem tudunk! A kérdéskörhöz mindamellett hozzáadódik az is, hogy miért vagyunk itt a Földön és mi a célunk, merre tartunk?… Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását a tudomány ráhagyta a vallásokra és a filozófiára.

Hozzá kell tennem, hogy a tudomány jelenleg a materialista, fizikai-anyag elvű világkép alapján működik. A Világegyetem rideg és hideg, még ha oly csodálatos is. A legtöbb tudós felfogása szerint, ha máshol van is élet, azokkal valószínűleg soha nem fogunk találkozni, oly távol vannak; vagy ha egyáltalán léteznek, akkor nem feltétlenül fejlettebbek nálunk; hisz az élet meglehetősen ritka és számtalan feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy kialakulhasson. Üdítő kivételek vannak, akik nem ezeket a nézeteket hangoztatják, de jelenleg ez a legelfogadottabb álláspont a tudományos körökben.

Évek óta foglalkozom az UFO-jelenséggel, melynek számos támogatója/kutatója úgy véli, hogy ezek egy része földönkívüli látogatások megnyilvánulásai. Ez a hipotézis a tudományban nem elfogadott, főként a fentebb említett okok miatt sem. Amikor komolyabban kezdtem foglalkozni a témával és beleásni magam, akkor úgy véltem, hogy bár sok jelenség megmagyarázható, de így is marad egy olyan szelet, amit semmivel sem vagyunk képesek megoldani. Már ez miatt is éreztem, hogy a tudomány bizonyos területeire ráférne egy paradigma váltás – ahogy a tudósok gondolkozására is. Matematikai számítások ide vagy oda, de pusztán emberi gőg azt feltételezni, hogy szimplán mi vagyunk a legfejlettebbek és mások csak utánunk kullognak az evolúcióban. Ezzel együtt kizártam minden nem fizikai magyarázatot a jelenségekre, és meggyőződésemmé vált, hogy a földönkívüliek a mi fizikai világunk egyik bolygójáról jönnek egy számunkra ismeretlen, de fejlettebb technológiával. Nem a fizikai törvényszerűségeket hágják át, hanem többet tudnak róla, mint jelen pillanatban mi. Összességében nem szerettem volna belekeverni a felvetéseimbe vallási, spirituális vagy misztikusabb magyarázatokat.

Az évek alatt viszont annyi emberrel és élménnyel találkoztam, hogy ez a materiális hozzáállás szépen lassan kezdett összerogyni és tarthatatlanná vált. Egyszerűen nem lehetett mindent visszavezetni a fizikai világképünkre. Már csak azért sem, mert a későbbiekben én is tapasztaltam dolgokat, minden kételkedésem ellenére is. Mindazonáltal kezdett kialakulni egy olyan Világegyetem képe bennem, ami nem szimplán anyagelvű. A spiritualitás világát a tudomány teljesen elutasítja, melyben nem csak a mi fizikai világunk létezik, hanem számos más világ is, melyet hagyományos érzékszerveinkkel általában nem érzékelünk. Továbbá ezeket a más világokat – esetleg síkokat, dimenziókat (megj.: a spirituális emberek sokszor nem úgy használják ezeket a meghatározásokat, mint ahogy a tudomány, ebből aztán szép fogalmi és értelmi kavarodás van! Az érthetőség kedvéért most mégis ezeknél maradok.) – más lények is lakják. Mi, emberek és azok az entitások is lélekkel és tudattal rendelkezünk.

„Spirituális lények vagyunk emberi tapasztalatokkal és nem pedig emberi lények spirituális tapasztalatokkal.”

A spiritualitás világában maga az Univerzum (vagy Multiverzum) szintén Tudatos. Hisz minden Belőle származik, ám a fogalmi és értelmezési zavarok miatt nehéz kifejteni, hogy pontosan mi is ez/Ő valójában. Hívhatjuk Istennek, de a vallási torzulások és dogmák miatt sokan félreértelmeznék, amennyiben így említjük meg másoknak. Mindenesetre a Tudat/Teremtő/Isten/Végtelen Intelligencia (válassz nyugodtan, nem a név a lényeg!) mindent áthat, hisz minden Ő maga is Egyben! És bármily sablonosnak is hangzik, de a mindent átható erő az nem más, mint a Szeretet. A tudomány persze kételkedik. Mindent visszavezet biológiára, evolúcióra, véletlenek sokaságára és valószínűség számításra a Világegyetem és az élőlények létrejöttével kapcsolatban. Őszintén szólva nehéz ezt az egész dolgot felfogni és ezernyi kérdés gyűlik fel ilyenkor az emberben. Mi a szerepem ebben a nagy egészben? Van ennek az Intelligenciának megnyilvánulása? Miért történnek rossz dolgok a világban? Ez most valami valláspótlék lenne?

Kételyeim ellenére tapasztalni kezdtem. Számos olyan spirituális dolgot megtapasztaltam, melyben abszolút nem hittem és elutasítottam, még ha nyitott is voltam az UFO-kra és egyéb parajelenségekre. Kezdetekben számos furcsa szinkronicitást éltem meg. Már csak onnan is tudom, hogy ezek nem véletlenek voltak vagy belemagyarázások, mert volt egy időintervallumuk (kezdőpontjuk és végpontjuk), és azóta sem tapasztaltam őket. Aztán megjelentek olyan apróbb és kisebb információk a fejemben – hirtelen a semmiből -, melyeket logikailag semmilyen módon nem lehetett visszavezetni semmire sem, ám mégis beigazolódtak. Voltak spontán telepatikus élmények. Szinte hihetetlen, de még a Vonzás törvényét is sikerült alkalmaznom, pedig annak idején kinevettem, amikor hallottam róla; ám mégis beteljesült a kérésem, ami az Univerzumhoz szólt. Kezdetleges relaxációkkal és meditációval érzékeltem csakrát vagy energiát, továbbá, ha egy nem fizikai lény megérintett. Bár ezek ritka pillanatok voltak, mégis tudtam, hogy valóban megtörténtek és ezzel együtt kukába dobhattam a szkepticizmusomat. Az már csak hab volt a tortán, amikor olyan emberekkel találkoztam, akik mintha egyfajta előre eltervezettség által léptek volna az életembe különböző okokkal, s az egész történést fellehetett építeni egy láncolatra, ami az én érdekemben is történt. Ugyanis bármilyen pozitív vagy negatív élmény és tapasztalat történik az életedben, bár nehéz az adott pillanatban felfogni és értelmezni, egy biztos: Érted történik, egy felsőbb elrendezés elve szerint.

Mindezen élmények és számos más dolog után jutottam arra a következtetésre is, hogy az UFO-jelenség ET lényei nem mindig fizikai testűek. Olyan magasabb tudatossággal bíró entitások, akik nem teljesen fizikai bolygókról/világokból érkeznek. Sőt, talán vannak olyanok is, akik nem is különálló lények, hanem a mi Tudatunk egy másik, fejlettebb megnyilvánulásai a tér- és idő szövetéből. Nyilván vannak olyanok is, akik valóban felszállnak Világegyetemünk egy földszerű (?) bolygójáról űrhajójukkal és valamilyen módon eljutnak ide, de ha minden tapasztalatot górcső alá veszek – akár másokét, akár a sajátomét –, akkor ez teljesen nem állja meg a helyét. És részben pont ezért is toporog egy helyben az UFO-kutatás: materiális eszközökkel próbál bizonyítani a materiális tudomány számára olyan jelenséget, ami részben spirituális vonatkozású. Képes voltam felülbírálni korábbi nézeteimet, még ha egy olyan útra is léptem velük, ami még nehezebben bizonyítható, mint az eddigiek. Sőt, talán bizonyítanom sem tudom és nem is kell. Hiszen, ha én megtapasztalhattam ezeknek a csodálatos dolgoknak eme kis szeletét, akkor bárki számára elérhetőek.

Mindez persze lépésről-lépésre, fokozatosan és évek alatt alakult ki bennem. Messze is vagyok még a végétől. Nem álomvilág és ábrándozás ez. Hanem egy sokkal teljesebb Valóság megismerése.

Miskolci László